|
2023-06-30 22:00:07, péntek
|
| |
| |
JÓKAI MÓR, A NAGY MESEMONDÓ - MAGÁNÉLETI FURCSASÁGOK
I.JÓKAI MÓRNAK HÁROM RÓZÁJA VOLT
Ahhoz képest, hogy a magyar irodalom legtermékenyebb és egyik legnagyobb prózaírója volt, Jókai Mór magánéletének bizonyos részleteit máig is csak vitatható valóságtartalmú és elfogult visszaemlékezésekből ismerhetjük. Mint a legtöbben tudják, az író mindkét házassága elég botrányosra sikeredett.
Az 1825-ben született Jókai 1848-ban vette el a kor ünnepelt színésznőjét, Laborfalvi Rózát. A legenda szerint a Bánk bán 1848. március 15-i előadásán ismerkedtek meg, amelynek végén a színésznő tűzött kokárdát az ifjú író hajtókájára - a nagy pillanatból pedig közel negyvenéves szerelem virágzott ki. A történet talán túl szép is ahhoz, hogy igaz legyen (egyesek szerint már jóval korábban összeismerkedtek), de Jókai barátai és a közvélemény mégsem meghatottságtól párás szemekkel örült a szerelmeseknek.
Jókainé Laborfalvi Róza egy 1848-as, Barabás Miklós készítette litográfián - Fotó: Wikipdedia
A Benke Judit néven született Laborfalvi ugyanis nyolc évvel volt idősebb Jókainál, ráadásul volt egy 1848-ban már 12 éves, házasságon kívül született lánya is, Benke Róza, akinek apja egy másik ünnepelt színész, Lendvay Márton volt. A tervezett házasságot Jókai családja mellett az író barátainak többsége is ellenezte - Petőfi például hosszasan igyekezett lebeszélni Jókait a szerinte rossz döntésről. Sokan tudni vélik, hogy ez okozta a két irodalmár barátságának megszakadását, bár ebben sem lehetünk biztosak: a sokáig sülve-főve együtt lévő két ifjú a forradalmi események kapcsán sem volt teljesen egy platformon, és az ekkor még közösen szerkesztett lapjuk, az Életképek irányvonala kapcsán is összekülönböztek, Petőfiről pedig köztudott, hogy szinte összes barátjával összeveszett, akár elvettek idősebb színésznőket, akár nem.
Zűrzavaros rokonság
Az mindenesetre biztos, hogy Benke Róza is ,,megesett", 1861-ben neki is született egy házasságon kívüli lánya, ráadásul minden idők legismertebb magyar szívtiprójától, Andrássy Gyula gróftól. Biztos, ami biztos, ezt a kislányt is Rózának nevezték el. Ha minden igaz, a két idősebb Róza egészen a gyerek kétéves koráig el tudta titkolni Jókai elől a család legújabb tagjának létezését, de miután Benke Róza megbetegedett és fiatalon meghalt, az író és felesége magukhoz vették Rózácskát, és saját gyermekükként nevelték. Jókai hivatalosan is nevére vette a kislányt, aki csak kilencéves korában, véletlenül tudta meg, hogy mi is az igazság ,,szüleivel" kapcsolatban.
Jókai és Laborfalvi Róza - Fotó: Wikipdedia
Jókai Mór és Jókai Róza között tehát vérségi kapcsolat nem volt, de ha azt nézzük, hogy az író felesége a gyerek nagyanyja volt, akkor (mostoha)unokája volt a lány, hivatalosan viszont saját lányának számított.
A legifjabb Róza mindenesetre örökölt némi művészi hajlandóságot, írással és festészettel is foglalkozott, és nevelőapja kapcsolataival elég jó kezek alatt bontakoztathatta ki tehetségét: Jókai irodalmi leckéi mellett Székely Bertalantól és Lotz Károlytól tanulta a festészetet, majd a müncheni festőakadémián pallérozódott. 1888-ban férjhez ment Feszty Árpádhoz.
Jókai karikatúra a Borsszem Jankóban - Fotó: Wikipdedia
Családon belüli erőszak?
Jókai Mór utolsó éveiben viszont nagyon megromlott a kapcsolata nevelt lányával. Laborfalvi Róza 1886-ban halt meg, az író pedig 1897-ben ismerkedett meg az akkor 18 éves, Grósz Bella néven született színésznőpalántával, akinek Jókai segített ösztöndíjat, majd szerepeket is szerezni. Két évvel később pedig az akkor 74 éves Jókai feleségül is vette Nagy Bellát, ha lehet, még nagyobb közfelháborodást okozva. A frigyről elsősorban a Feszty-házaspár, illetve Jókai rokonai igyekeztek lebeszélni az írót, a sajtóban megjelent kemény hangú cikkek és botrányos részletek mögött (például elterjedt a pletyka, hogy Bella az eljegyzés idején már várandós volt - és nem az idős Jókai az apa) is részben ők állhattak.
Jókai és neje, Nagy Bella 1899-ben, olaszországi nászútjuk során - Fotó: Wikipdedia
A dolgok odáig fajultak, hogy a családban komolyan felmerült, hogy Jókait szenilis beszámíthatatlanság ürügyén orvosi felügyelet alá helyezzék, ily módon akadályozva meg a házasságot.
A felháborodás mögött persze nem csupán őszinte rokoni, gyermeki féltés állt, Jókai páratlan sikereivel igen szép vagyont írt össze, ennek sorsa aggasztotta leginkább a magukat korábban az örökség biztos várományosainak tudó hozzátartozókat. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy Jókai 1904-es halála előtt valóban minden vagyonát és műveinek jogdíjait is Bellára hagyta, Fesztyné pedig pert indított az örökségért, többek között azzal vádolva Bellát, hogy verte idős férjét.
Jókai Mór nagykép - Fotó: Wikipdedia
,,Legyalázta, leköpte, öngyilkossági kísérletig üldözte, ruháitól megfosztva fogolyként elzárta, éheztette" - szerepel az iratokban, de a felperesek kénytelenek voltak elismerni, arra vonatkozó bizonyítékaik, tanúvallomásaik nincsenek, hogy Jókai a végrendeletet fizikai kényszer hatása alatt írta volna. Az ügy végül 1907-ben peren kívüli egyezséggel zárult, Fesztyné a jogdíjak 10 százaléka fejében lemondott követeléséről. Később újra beperelte az özvegyet, 1927-ben viszont 12 ezer pengő fejében korábbi részesedéséről is lemondott.
Link
II. KISEMMIZTE NEVELT LÁNYÁT JÓKAI AZ 54 ÉVVEL FIATALABB FELESÉGE MIATT
Jókai életében három Rózának is fontos szerep jutott. A kissé kusza családi viszonyok az író halála után végképp elmérgesedtek.
Laborfalvi Róza mindössze húszéves volt, amikor a kor ünnepelt színésznőjét, Kántornét letaszítva a drámai hősnőnek kijáró jelképes trónról főszerepet kapott a Nemzeti Színházban. Nem akárki ajánlotta a direktor figyelmébe: Lendvay Márton, a Nemzeti Színház oszlopos tagja, akit - nem mellesleg - gyengéd szálak fűztek az ifjú színésznőhöz. Olyannyira, hogy 1836-ban viszonyukból egy kislány, Benke Róza született. (Mivel a szülők nem kötöttek házasságot, a kislányt anyja hivatalos vezetéknevén anyakönyvezték, Laborfalvi Róza valódi neve pedig Benke Judit volt).
Jókai három Rózája
A színésznő 1848. március 15-én találkozott először a nála nyolc évvel fiatalabb Jókaival, akinek egy kokárdát tűzött a kabátja hajtókájára. Alig fél év múlva összeházasodtak, annak ellenére, hogy a barátok (köztük Petőfi) és az író családja ellenezték kapcsolatukat. A forradalom bukása után azonban nagyon is sokat tett Jókaiért: bújtatta, menlevelet szerzett neki, és megmentette a felelősségre vonástól. Egészen az 1860-as évekig sikert sikerre halmozott a színpadon, vetélytársnője nem akadt, Jókai regényei pedig rendkívül népszerűek voltak, így nagypolgári színvonalon élhettek: Jókai villát vásárolt a Svábhegyen, szőlészkedett, szenvedéllyel vetette bele magát a gyümölcstermesztésbe, majd balatonfüredi villájában pihente ki az írás fáradalmait.
Laborfalvi Róza és Jókai Mór - Wikimedia Commons
Benke Róza (II. Róza) szeretett volna édesanyja nyomdokaiba lépni, színésznői pályára vágyott, de nem bizonyult eléggé tehetségesnek. Felfigyelt viszont rá gróf Andrássy Gyula, akit kora legszebb férfijának tartottak, II. Róza 1861-ben, 25 évesen életet adott egy - ismét házasságon kívüli kapcsolatból születő - kislánynak, akit szintén Rózának kereszteltek. Csakúgy, mint Laborfalvi Róza lányáról, III. Róza létéről sem tudott az író a kislány 3 éves koráig.
Jókai tanította olvasni
,,III. Róza szintén egy titok, vagy egy hazugság a házban, s nem jó, ha sok ilyen hazugság gyűlik össze. Születését nem szabad tudni senkinek, legkevésbé neki magának. (...) Nem szabad idegenek közé mennie, nem adták iskolába, se intézetbe, nem bocsátják sehová, nehogy megtudjon valamit" - írta Mikszáth Jókairól szóló könyvében. Édesanyja (II. Róza) még ugyanabban az évben életét vesztette, így a kislány Jókaiékhoz került, és abban a hiszemben nevelkedett, hogy a vér szerinti szüleivel él. Jókai sokat foglalkozott vele, megtanította írni, olvasni és rajzolni. Állítólag sokkal többet volt vele, mint nagyanyja, az akkor már fejfájásai miatt gyakran ingerlékeny Laborfalvi Róza, aki ekkortájt visszavonult a színpadról, és - ha hinni lehet a visszaemlékezéseknek - szörnyű féltékenységi jelenetekkel gyötörte az írót.
Az író nevelt lánya, Jókai Róza - Wikimedia Commons
,,A mi házunkban nevetés nem hangzott"
III. Róza kilencéves volt, amikor valaki elszólta magát, és a titokra fény derült. Jókai ekkor elindította az örökbefogadási eljárást, ami évekig elhúzódott. A családi légkör sem volt éppen meleg és szeretetteljes:
,,Évek múltak, s a mi házunkban nevetés nem hangzott"
- emlékezett vissza fiatalkorára III. Róza, aki az örökbefogadás után hivatalosan is Jókai Róza lett. Jókai támogatta őt festői ambícióiban, Székely Bertalantól és Lotz Károlytól tanulhatott festeni, majd a müncheni festőakadémiára járt. 1888-ban feleségül ment Feszty Árpád festőművészhez, és Laborfalvi Róza halála (1886) után gondoskodott az idős Jókairól, aki a pár Bajza utcai villájába költözött. A nemzet lelkesen ünnepelte ötvenedik írói jubileumát, kitüntetésekkel halmozták el, műveit díszkiadásban jelentették meg.
A családi idill vége
1897 tavaszán egy fiatal lány kopogtatott be az írófejedelem ajtaján. A Nagy Bellaként bemutatkozó 16 éves lány arra kérte Jókait, segítsen neki abban, hogy színésznő lehessen. Olyannyira hatásosan szavalta el a Tetemre hívást, hogy az idős író homlokon csókolta, majd beprotezsálta a Nemzeti Színházba, majd amikor ott nem bizonyult elég tehetségesnek, Rákosi Szidi színiiskolájába. Jókai Róza és a család többi tagja nem nézte jó szemmel az egyre szorosabbnak tűnő pártfogói viszonyt (Jókai ekkor már a lapoknak is ajánlgatta az ifjú tehetséget, és szárnyra keltek a pletykák, hogy atyai barátságnál több is van a hetvenen túl lévő író és a tizenéves színésznő között). Bella naponta látogatta szobájában az agg írót, Jókai pedig élete ,,angyali jótevőjének" tartotta. A házasságot tervezték, amit Jókai Rózáék körmük szakadtáig elleneztek, de hiába: 1899. szeptember 16-án a különös pár egybekelt.
A frigy - leginkább az óriási korkülönbség miatt - jócskán borzolta a közvéleményt is, főként, miután kitudódott, hogy az író visszakozott volna a házasságtól, de Bella ekkor arra hivatkozva, hogy várandós, öngyilkossággal fenyegetőzött. Bella ezután visszavonult a színpadról, magukhoz vették az asszony anyját és két bátyját, és utazgattak Európa-szerte. Jókai vagyona igencsak megcsappant, a családtagok pedig, talán az örökséget féltve, talán Jókait, elmeorvosi vizsgálatot kezdeményeztek, amely végül kimondta, hogy az író ,,agyveleje már nem normális" - noha ennek írásaiban semmi jele nincs.
Jókai Mór a svábhegyi nyaralójában rózsái között - Wikimedia Commons
Vér szerint nem Jókai lánya
Jókai Róza és az idős nevelőapja kapcsolata egyre inkább elmérgesedett. Drámai jelenetekre is sor került: Róza a temetőben letépte anyja sírjáról a Jókai által ráhelyezett koszorút, meggyalázta. Az író bíróság elé citálta, és kijelentette: csak akkor tekint el a büntetés végrehajtásától, ha Róza nyilvánosan kijelenti: nem vér szerinti lánya. Ezek után nevelt lányát kizárta az örökségből, mondván, hogy életében már eleget támogatta. Az író 1904-ben bekövetkező halála után Jókai Róza megtámadta a végrendeletet, azt állítva, hogy Bella ,,legyalázta, leköpte, öngyilkossági kísérletig üldözte, ruháitól megfosztva fogolyként elzárta, éheztette" Jókait, de hiába: az író művei után befolyó összes jogdíj Nagy Bellára szállt. Egy peren kívüli egyezség értelmében azonban minden évben a Jókai-jogokból befolyó bevétel 10%-a Rózát illette.
Szegénység és pereskedés
1914-ben Feszty Árpád is meghalt, Jókai Róza nehéz helyzetbe került lányával, a tehetséges festő Feszty Masával együtt. A 20-as évekre olyannyira elszegényedtek, hogy eladták a Bajza utcai villát, megpróbálták értékesíteni a náluk maradt Jókai-kéziratokat, majd ismét beperelték az özvegyet. Ekkor kaptak egy összegben 12 000 pengőt, cserébe lemondtak a korábbi megállapodásban megbeszélt éves részesedésről.
Jókai Róza - Arcanum Adatbázis / Magyarország
Nélkülözésben éltek, maguk cipelték fel a fát Semmelweis utcai lakásuk negyedik emeletére. A műteremlakáson nyolc-tíz kóbor kutyával és macskával osztoztak, az állatokat a mélyen vallásos Masa hurcolta haza, aki szíve szerint apácának állt volna, de nem akarta magára hagyni idős édesanyját: mindennap végigsétáltak a Belvároson, szorosan fogva egymás kezét. (Kaptak ugyan jogot egy trafik üzemeltetésére, de sem ebből, sem festményeikből nem tudtak megélni, és Jókai Róza írásos visszaemlékezései is csak mérsékelt sikert arattak.) 1936-ban Jókai Róza fázott a januári hidegben, bement a fürdőszobába melegedni. A kályha fölé hajolt, és egy kipattanó szikra lángra lobbantotta a ruháját. Sikoltására berohant a szomszéd szobában tartózkodó Masa, de Jókai Róza így is súlyos égési sérüléseket szenvedett. Négy nappal később belehalt sérüléseibe
Link
III: RAJONGOTT JÓKAI MÓR KÖNYVEIÉRT A TRAGIKUS SORSÚ ERZSÉBET KIRÁLYNÉ
Jókai Mór kiváló viszonyt ápolt Ferenc József osztrák császár és magyar király családjával. Erzsébet királynéval és Rudolf trónörökössel például kifejezetten baráti volt a kapcsolata, így többször is meghívást kapott a Budavári Palotába.
Jókai 1825-ben született Komáromban, akiről azt is tudjuk, hogy már kilenc évesen verseket írt, amelyekből kettőt a lapok is lehoztak. Petőfi Sándorral Pápán, a tanulmányai során ismerkedett meg és mély barátságot kötöttek. Később azonban összezördültek, mert Jókai édesanyja mellett Petőfi sem helyeselte, hogy Jókai a nála nyolc évvel idősebb színésznőt, Laborfalvi Rózát veszi el feleségül, és mindennek hangot is adott. Jókai hajthatatlan maradt, és az idő őt igazolta: édesanyja idővel megszerette a menyét, a házaspár pedig harmincnyolc évig, Róza haláláig élt kiegyensúlyozott házasságban.
Rudolf trónörökös is jó barátja volt Jókai Mórnak. - Fotók: Wikipedia
Részben feleségének, Laborfalvi Rózának is köszönheti, hogy a levert szabadságharc után nem esett bántódása, de egy ideig csak Sajó álnéven jelenhettek meg az írásai (a Sajó álnevet édesapja juhászkutyája után vette fel). Termékeny és ünnepelt szerző lett belőle, anyagilag sem volt gondja. Ennek jeleként a Svábhegyen volt nyaralója, amelyről így írtak az újságok: ,,Igen csinos parkja van, ritka szép rózsákkal s a legfinomabb dinnyékkel bővelkedik." Az utóbbi nem meglepetés, ugyanis Jókai, a világhírű Zsolnay-gyár tulajdonosához, Zsolnay Vilmoshoz hasonlóan rajongott a különböző dinnyékért. Ha tehette, a nyaralójában a rózsáit és a dinnyéket gondozta, de a lovait és teheneit is sokszor ő etette. Sőt, egy időben még gyapotot is termeltek a földjén.
1868-ban találkozott először Erzsébet királynéval, méghozzá a Budavári Palotában, egy udvari estélyen. Sisi tudta, kit mutatnak be neki, kifejezetten szerette Jókai könyveit: ,,Régen óhajtottam önt személyesen megismerni. Műveit régóta ismerem, azok között legszebbnek tartom Kárpáthy Zoltánt." Jókai Mór válaszában udvariasan fogalmazott: ,,Háromszoros tisztelője vagyok: mint királynőnek, mint nőnek és mint irodalmunk pártolójának." Később is találkoztak, akkor Jókai azt ajánlotta Sisinek, töltsön több időt a Balatonnál, mert nagyon szép. A válaszában a királyné elmondta, Gödöllőn és a budai Várban is remekül érzi magát: ,,Itt van ez a várkert, amihez hasonló semmi királyi palotának nincsen. Itt örökké szabadnak érzi magát az ember."
Jókai Mór 1869-ben pisztolybárbajban vett részt azzal a Pulszky Ferenccel, akit ebben az évben neveztek ki a Nemzeti Múzeum igazgatójává. A párbaj során harminc lépésre álltak fel a felek, Pulszkynál volt az első lövés joga. A pisztolya csődöt mondott, Jókai azonban nem élt a lehetőséggel, és a fegyvertelen embert látva levegőbe sütötte ki a pisztolyát. A párbajban így senki nem sérült meg, tíz évvel később viszont majdnem végzetes balesetet szenvedett. Egy ökrös szekeret előzött a hintója, az ökrök azonban megzavarodtak, és lelökték a hintót az útról. Jókai kiesett, a hintó pedig rázuhant. Mikor levették róla, kiderült, csak az egyik lábát fájlalta, szerencsésen megúszta a balesetet.
1882-ben Ferenc Józseffel is találkozott. Az osztrák császár és magyar király megjegyezte, hogy elolvasta a beszédet, amelyet a pesti Petőfi-szobor átadásánál mondott Jókai. ,,Nagyon szép volt" - mondta Ferenc József. A király évekkel később az iránt érdeklődött Jókainál, hogy miért a Svábhegyen van a nyaralója? A népszerű szerző kifejtette, remek a levegő és ,,mi ott a kolerától sem félünk". Jókai amúgy a legjobb viszonyban Rudolf trónörökössel volt, aki rajongott a könyveiért. Olyannyira, hogy mikor megjelent a Bálványosvár című kötete, az első példányt személyesen vitte el a trónörökösnek. Mikor 1886-ban meghalt Jókai felesége, Laborfalvi Róza, Rudolf trónörökös levélben fejezte ki együttérzését. Rudolf még ebben az évben felkérte Jókait, hogy legyen a szerkesztője Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozatnak. Az író elvállalta, és mikor 1889-ben Rudolf tragikus körülmények között elhunyt, Jókai a következőket mondta szomorúan a lapoknak: ,,A magam részéről nagy súlyt helyezek arra, hogy a munka, amely a megboldogult nevéhez fűződik, tökéletes legyen."
Ferenc József és Tisza István miniszterelnök egy korabeli festményen.- Forrás: Wikipedia
Erzsébet királyné 1898-as halála után is tollat ragadott, és megírta, életének egyik legszebb jutalma volt, hogy személyesen találkozhatott a királynéval, aki a gyermekét, Mária Valériát is bemutatta neki. Jókai idős korában elvette feleségül a nála jóval fiatalabb Nagy Bellát, aki első feleségéhez hasonlóan szintén színésznő volt. A jelentős - ötvennégy év - korkülönbség általános nemtetszést váltott ki az emberekből, főleg Jókai nevelt lánya, Jókai Róza tiltakozott.
1904-ben, hetvenkilenc éves korában hunyt el az írófejedelem. A pályatársak közül többek között Mikszáth Kálmán is írt nekrológot, amelyben így fogalmazott: ,,A negyvenes évek nagy nemzedékéből három hegycsúcs emelkedett ki, Petőfi, Arany, Jókai. Most az utolsó is eltűnt, árnyéka elvonult a halhatatlanság fönséges boltíve alá, ahová csak azok léphetnek, akik vagy olyat cselekedtek, amit érdemes megírni, vagy olyat írtak, amit érdemes elolvasni."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jókai Mór |
|
|
|
Címkék: összeismerkedtek, bontakoztathatta, összekülönböztek, kiegyensúlyozott, közfelháborodást, tanúvallomásaik, hozzátartozókat, megállapodásban, színiiskolájába, könyvsorozatnak, kitüntetésekkel, összeházasodtak, festőakadémiára, valóságtartalmú, várományosainak, öngyilkossággal, meghatottságtól, legtermékenyebb, végrehajtásától, műteremlakáson, örökbefogadási, szerelmeseknek, összezördültek, halhatatlanság, üzemeltetésére, festményeikből, kapcsolataival, vetélytársnője, szeretetteljes, anyakönyvezték, szívtiprójától, miniszterelnök, festőakadémián, elszegényedtek, részesedéséről, kezdeményeztek, magyar irodalom, legtöbben tudják, 1825-ben született, legenda szerint, színésznő tűzött, nagy pillanatból, történet talán, közvélemény mégsem, másik ünnepelt, tervezett házasságot, szerinte rossz, sokáig sülve-főve, forradalmi események, mindenesetre biztos, házasságon kívüli, gyerek kétéves, Jókai Mór, JÓKAI MÓR, NAGY MESEMONDÓ, MAGÁNÉLETI FURCSASÁGOK, JÓKAI MÓRNAK HÁROM RÓZÁJA VOLT, Laborfalvi Rózát, Jókainé Laborfalvi Róza, Barabás Miklós, Benke Judit, Benke Róza, Lendvay Márton, Andrássy Gyula, Laborfalvi Róza, Jókai Róza, Székely Bertalantól, Lotz Károlytól, Feszty Árpádhoz, Borsszem Jankóban, Grósz Bella, Nagy Bellát, Nagy Bella, KISEMMIZTE NEVELT LÁNYÁT JÓKAI AZ, ÉVVEL FIATALABB FELESÉGE MIATT, Nemzeti Színházban, Nemzeti Színház, Wikimedia Commons, Mikszáth Jókairól, Feszty Árpád, Nagy Bellaként, Nemzeti Színházba, Rákosi Szidi, Jókai Rózáék, Nagy Bellára, Feszty Masával, Arcanum Adatbázis, RAJONGOTT JÓKAI MÓR KÖNYVEIÉRT TRAGIKUS SORSÚ ERZSÉBET KIRÁLYNÉ, Ferenc József, Budavári Palotába, Petőfi Sándorral Pápán, Jókai Mórnak, Laborfalvi Rózának, Zsolnay Vilmoshoz, Budavári Palotában, Kárpáthy Zoltánt, Pulszky Ferenccel, Nemzeti Múzeum, Ferenc Józseffel, Osztrák-Magyar Monarchia, Tisza István, Mária Valériát, Mikszáth Kálmán,
|
|
Offline
